Április 11. "Parkinson világnap"

A betegség tünetei orvosi kezelés és alternatív kezelések

A Parkinson-kór, vagy más néven remegésbénulás, lassan előrehaladó degeneratív betegség. A modern orvostudomány azt állítja, hogy a betegség gyógyíthatatlan, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel kordában tartható. Ez a kezelés azonban számos mellékhatással jár. A Parkinson-kórnak három fő tünete van: remegés, még akkor is, ha nem erőlködünk, a mozgás lassulása és az izommerevség. A Parkinson-kórban szenvedők számára a legnehezebb a mozgás megkezdése, a felállás és a mozgás... Gyakran előfordul depresszió és lelassult gondolkodás. Az agyfélteke mélyén lévő szürkeállomány, amely a finom mozgásokért felelős, károsodik, és csökken a fő neurotranszmitterek és a dopamin termelése. A gyógyszeres kezelés célja a dopamin termelés.

A betegség lehetséges okai

A holisztikus orvoslás azt állítja, hogy a Parkinson-kór mögött nagyon konkrét okok állnak. Ezt az elméletet az Aarhusi Egyetem és a hozzá tartozó kórházakban dolgozó kutatók is támogatják. Azt állítják, hogy a Parkinson-kór a belekben kezdődik. A bél-agy-bélflóra tengely szorosan összefügg a Parkinson-kór kialakulásával a vagus-idegen keresztül. 15 000 beteg, akit gyomorfekély miatt kezeltek, ami a vagus-ideg elvágásával járt, természetes immunitást szerzett a Parkinson-kórral szemben.

Mi köze van a bélflórának az agyhoz?

A belekben számos hormon és neurotranszmitter termelődik, például dopamin, szerotonin, GABA (aminovajsav) vagy rövid szénláncú zsírsavak. Mindezek fontos energiaforrást jelentenek. Tehát tagadhatatlan kapcsolat van a jó agyműködés és a jó bélműködés között.

Tejfogyasztás és Parkinson-kór

Egy 9 éves vizsgálat megállapította, hogy a több tejet fogyasztó férfiaknál 1,8 százalékkal magasabb volt a Parkinson-kór kockázata. A nőknél alacsonyabb, 1,3-szor magasabb volt a kockázat. Egy későbbi, 7500 férfi bevonásával végzett 30 éves vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál, akik tejet ittak, 2,3-szor nagyobb volt a kockázat, mint azoknál, akik nem fogyasztottak tejet. Szintén egy 2017-es, igen nagyszámú emberen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázata 1,56-szor nagyobb volt a tejivóknál, és különösen azoknál, akik alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztottak. Két kutató a galaktóz kérdését vetette fel a betegség kialakulásának fő okaként, mivel a galaktóz által okozott immunológiai és neuronális változások hasonlóak a Parkinson-kórhoz. Nem hiszem, hogy több okra van szükségünk, hogy visszariadjunk a tejfogyasztástól.

Gyulladás az agyban

Már az 1990-es években kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik legalább két évig nem szteroid alapú gyulladáscsökkentőket, például ibuprofent használtak, 40 százalékkal vagy még nagyobb mértékben csökkent a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázata. Ez nem azt jelenti, hogy sok gyulladáscsökkentőt kellene fogyasztanunk, hanem azt, hogy kezdjük el fogyasztani azokat az élelmiszereket és étrend-kiegészítőket, amelyek csökkentik a gyulladást a szervezetben. Ezek az omega-3-ban gazdag élelmiszerek, mint például a hidegvízi halak és a tenger gyümölcsei.

Alacsony koleszterinszint és a koleszterinszint csökkentésének kockázata

Az elmúlt években elhitették velünk, hogy a koleszterinszintnek nagyon alacsonyan kell lennie a szervezetben, és alacsonyan kell tartani. A médiát a margarin és a napraforgóolaj reklámjaival bombázták, hogy segítsenek "a szív megfelelő működésében". De 20-30 évvel később megtanultuk, hogy ezek a termékek éppen ellenkezőleg, nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg, növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Parkinson-kór kialakulása erősen összefügg az alacsony koleszterinszinttel. A koleszterin antioxidánsként működik az agyban, megvédi azt a szabad gyökök káros hatásaitól. Korábbi vizsgálatok szerint a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek (sztatinok) a Parkinson-kór megelőzésére is alkalmasnak bizonyultak. A Penn State Medical University járványtani tanulmánya bizonyítékot talált arra, hogy ennek az ellenkezője igaz, vagyis hogy a sztatinok szedése Parkinson-kórhoz vezet.

A D-vitaminhiány és a neurodegeneratív betegségek kialakulása közötti kapcsolat

A D-vitamin erős gyulladáscsökkentő, és segít a szervezetnek a káros anyagok kiürítésében, amelyek nagyon súlyos betegségekhez vezetnek. A D-vitamin inkább úgy viselkedik a szervezetben, mint egy szteroid vagy egy hormon. Mivel közvetlenül a koleszterinből képződik, nem csoda, hogy az olyan neurodegeneratív betegségekben szenvedőknél, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy az SM, a szervezetben D-vitaminhiány van.

A Q10 koenzim pozitív hatásai

A koleszterinszint csökkentésére használt gyógyszerek a szervezetben lévő Q10 koenzim szintjét is csökkentik. Ha koenzim Q10-et használunk, csökkentjük az ilyen gyógyszerek szedése után fellépő mellékhatásokat is. Segítenek a migrén, a depresszió és a Parkinson-kór esetén is.

Oxidatív stressz és az agy

Köztudott, hogy az oxidatív stressz közvetlenül összefügg az agy degenerációjával. Tanulmányok kimutatták, hogy a szabad gyökök már a kognitív károsodás kezdetén károsítják a fehérjéket, sokkal korábban, mint a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór jelei. Sajnos, mire a diagnózist megtudjuk, már túl késő. Ha csökkenteni akarjuk az oxidatív stressz okozta károkat és a szabad gyökök agyat károsító hatását, akkor a fehérjék glikációját kell csökkentenünk. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetnünk a cukorbevitelt. Újra és újra visszatérünk az egészséges táplálkozás fontosságára. A cukor elhagyása, a gluténmentesség és a laktózmentesség .... még mindig a jövő útja lehet.

A diéta rémálma, kalóriák

Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztó embereknél kisebb az érrendszeri balesetek és a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata. Erős kapcsolat van az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás és az Alzheimer-kór és az érrendszeri balesetek kialakulása között. A kevesebb kalória fogyasztása csökkenti a szabad gyökök termelődését, ugyanakkor serkenti a mitokondriumokban az energiatermelést. A szervezet kalóriabevitelét időszakos böjtöléssel is csökkenthetjük, erről itt olvashat.

Ketogén diéta és Parkinson-kór

A kalóriakorlátozás számos olyan folyamatot indíthat el, amelyek védik az agyat, miközben serkentik az új idegpályák növekedését. Mindezt az úgynevezett speciális zsírok fogyasztásával lehet elérni. A ketogén diéta az 1920-as évek elején az eplepszia kezelésére alkalmazott kezelésként jelent meg, napjainkban pedig a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az ALS, sőt az autizmus kezelésére is alkalmazzák. Egy 2005-ben publikált tanulmányban olvashattuk, hogy a 28 napig tartó ketogén diéta után a Parkinson-kóros betegek tünetei drámaian javultak, és az eredmények vetekedtek a gyógyszeres kezeléssel vagy akár az agyműtéttel elért eredményekkel.

Növényhéj (Psyllium)

Gondos vizsgálatok kimutatták, hogy a gyalogakác rostjából készült étrend-kiegészítők enyhítik a székrekedést és az irritábilis bél szindróma egyes tüneteit. Krónikus székrekedésben szenvedő betegeknél a napi kétszer 5 g útifűmaghéj fogyasztása javította a széklet állagát és növelte a székletürítés gyakoriságát.